Tudom, kedd van, de hétfőn futottam.
Vasárnap a Mátra Trailen önkénteskedtem, valahogy nagyon fáradtnak éreztem magam. Este korán le szerettem volna feküdni, hát nem úgy alakult. De nem baj, mert hétfőn ráértem aludni. A túl sok alvásnak persze meg van az a hátránya, hogy az ember iszonyú lassan pörög fel a naphoz. Eszegettem, teázgattam, olvasgattam. Mikor nagy nehezen elindultam, nagyon nehezen ment. A pulzusom folyton az egekbe akart szárnyalni, többször le kellett lassítanom, belesétálnom, hogy kordában tartsam. Persze nem bizos, hogy kellett volna simán lehet, hogy hagynom kellett volna a francba az egészet és futni ahogy megy, de most szigorúan óvatosan akarom csinálni a futást, inkább fejlődjek lassabban mint lesérüljek. Így aztán végülis egy lassú de kellemes futás lett. De sajnos semmi értelmes gondolat nem jutott eszembe amit megoszthatnék.
Elfáradtam azért - de este még volt egy másfél órás kungfu küzdelmi edzés ahol a végkimerültségig sikerült harcolni. Utána terveztem írni, de nem volt erőm csak aludni...
Mivel ma sem nagyon van időm írni - a végén kiderül, hogy nem is a futás lett a nagy kihívás hanem az írás :) -, megint egy bemásolt történet következik, ami arra int, hogy rendkívül óvatosan kell futni bizonyos körülmények között.
(A képzavarok elkerülése érdekében: hideg télben írtam egy forró nyári napról.)
Pofára esés
Aki lányok után szaladgál, vállalja a következményeit...
Az imént futottam egy kellemes szigetkört - Margitsziget -, havas volt meg jeges, és bár voltak csinos lányok, a lenge öltözet ugye nem nagyon volt jellemző. Viszont eszembe jutott egy nyári kaland.
Akkor volt, amikor árvíz volt, a sziget éppen kiemelkedett az áradatból és a lezárt Margit-hídon is át lehetett futni, úgyhogy nekivágtam. Marha meleg volt, és a kondim sem volt valami komoly - de hát pont azért mentem futni, hogy jó legyen. A sziget belsejéből szivattyúk szivattyúzták ki a vizet, következésképp a futókörön keresztben egy csomó tűzoltótömlő hevert, de ez nyilván nem zavarja meg az elszánt futókat. Akik jó sokan voltak, és a szépre fogékony férfiembernek igen nagy örömére a lyányok sportos teste elég lenge burkolatot kapott. Meg is láttam egy felettébb kellemes formát, és kifinomult esztétikai érzékkel reászegeztem a pillantásomat. Magamban elképzeltem, miként fogom szólítani, persze ha sikerülne utolérnem, mert a gyatra kondi itt megbosszulta magát. De legalább a motivációm magasra emelkedett, minden erőtartalékomat mozgósítva centiről centire közelítettem, mint a közép-afrikai futókirályok a Chicago Marathon finisében. Egyre több futót hagytunk magunk mögött, mintha a magunk kis privát versenyét vívtuk volna, persze a tempó kicsit nyáriasabb volt :-). A sportuszoda mellett kinéztem oldalra, egy megelőzött futóra pillantottam, és... tudtam ugyan, hogy közben át kell lépnem egy tömlőt, de nem sikerült. A lábamba hatalmas fájdalom nyilallott és tehetetlen rongybabaként zuhantam a betonra. Éreztem, hogy meglöttyen a fejemben az agyvíz, és a kezemről, könyökömről jön le a bőr, de hirtelen mozdulattal felpattantam, mint Bruce Willis "ne csinálják utánam, profi vagyok", és futottam tovább. Élet -és futótapasztalatom azt sugallta, a lábamból hamarosan elmúlik a fájdalom és a szédülés is enyhülni fog, ilyenkor jobb továbbmenni mint leülni. A sziget csücskénél, a híd alatt nem lehetett továbbmenni, ott téblábolt néhány futó, köztük a nagybetűs Leány. Szóba elegyedtünk, látta persze ahogy korhadt falusi budiajtó módjára az aszfaltra vetődök, remekül szórakozott rajta, ezek szerint sikerült felhívnom magamra a figyelmet. Elsétáltunk a vízcsapig, frissültünk. Rémülten tapasztaltam, hogy a lábam fájása és a fejem szédülése nem nagyon akar múllani. Nem is ment valami gördülékenyen az udvarlás, a lány el is futott anélkül, hogy bármit is megtudtam volna róla. Utána eredtem, de egyre sántább lettem. Már a séta is nehezemre esett, hazafelé vettem az irányt.
Aznap már öklömnyi daganat a lábujjon és folyamatos szédölgés, csak a sötét szoba volt elviselhető, a mérleg: Egy törött nagylábujj és egy közepes agyrázkódás.
Lányok után szaladgálni ezek szerint veszélyes. De élvezetes :-)
